EL CAMINO spanyol kifejezés - jelentése: AZ ÚT

Mindenki úton van: megszületünk, meghalunk és közben úton vagyunk. Úton van a 80 éves parasztbácsi, aki sohasem hagyta el a faluja határát, és úton van a világutazó, aki reggelente azon töpreng, hogy éppen melyik városban ébredt. Ezekről az utakról nem készíthetők még GPS segítségével sem térképek, ezek az utak belőlünk indulnak és hozzánk érkeznek. És az úton alakulunk, változunk, sírunk és nevetünk, szeretünk és gyűlölünk, erősödünk és gyengülünk, sebeket adunk és kapunk, haragszunk és megbocsájtunk...

Vagyunk néhányan (már ami a világ népességéhez viszonyított arányt jelzi), akik úgy érezzük: be kell járni egy másik utat is, ami fizikailag is jól behatárolható - ez az út az

EL CAMINO


2011. okt. 26.

Ördögi hetek

Bakonyoszloptól délre, a Dudari-erdő és az Alsó-erdő között alakult ki a vízfolyások rombolása és néhány barlang beszakadása révén a szurdok.

A felette összezáródó lomboktól félhomályos, kanyargós szurdokban csak nagy esők vagy hóolvadás után folyik patak. Rómer Flóris 1860-ban ezt írta róla: Az "Ördög-árok, a víz és tán a földrengések borzasztó remekműve... vihartól felizgatott kőtenger. Az egész árok medréből háznyi nagyságú sziklák tornyosulnak - itt nem látsz talpalatnyi földet, minden lépted sziklára esik." A numulliteszes mészkőbe vájódott árok egyik legszebb pontja az Ördög-gát, vagy Gizella-átjáró. A szűk szoros alján, a sziklafalak közé beszorulva egy hatalmas, fentről leszakadt sziklatömb hever, mely csupán 2 m széles nyílást hagy. A 4-5 méternyi leereszkedést egy vaslétra segíti. A völgyet határoló sziklafalban csaknem 50 kisebb-nagyobb fülke, barlang, hasadék bújik meg, közöttük a Bakony legnagyobb barlangja, az Ördöglik.

A kb. 2 km hosszú, természetvédelem alatt álló szurdok Bakonyoszlopról a piros , Dudarról a piros sáv, Nagyesztergárról a zöld és a piros sáv jelzésű turistaútvonalakon közelíthető meg. (A szurdok a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet része)Szabadon látogatható.

Forrás:www.vendegvaro.hu

A természet - mintha pótolni akarta volna nyárközepi merényletét - szinte strandidőt varázsolt szeptemberre. Zoli kollégám már sokszor mesélt az Ördögárokról, így amikor Tibi forszírozni kezdte a hétvégi túra útirányát, gyorsan meg tudtunk állapodni.





Szombaton reggel nálam volt a találkozási pont, majd elindultunk a Zirc feletti Gézaházához. Útközben a jó hangulatról Kispálék gondoskodtak, az elmúlt évi búcsúbulijuk óta még közelebb került hozzám ez a zene (ezt nem utolsósorban a fiatal kollégáimnak köszönhetem). Nem csak a zene, hanem az énekelt vers is megérdemli a figyelmet...



Megérkeztünk, előkerültek a nordic- és túrabotok. Vadregényes tájon vezet az út az Ördögárokba, szinte egyedi fotótémát kínálva a túrázónak.









Útközben geoládáztunk is, fantasztikus hangulatban telt az idő. A túra során a kört úgy tettük meg, hogy odafele az Ördögárokban, míg a cseszneki vár alatti forduló után a Kőárokban haladtunk.



Itt a vár alatt már nagyon erős szúrást éreztem a bal térdemben, amennyire tudtam tehermentesítettem. A nyár elején kezdődött a probléma. Valójában nem tudom egy konkrét eseményhez kötni (évtizedekkel ezelőtt volt vele gondom, azt rendbetették anno), de lépcsőn lefele furcsa és fájó szurkálások nyugtalanítottak.
A Kőárok aztán megtette a hatását: gyakorlatilag hosszú szakaszokon nem volt sík terület, ökölnyi kövekből álló kőfolyáson gyalogoltunk.



Mire kiértünk, már nagyon "féllábas" voltam.



A következő napokban sántikálva, de tettem a dolgomat. Abban bíztam, hogy a nyári szünet utáni első komoly túra izomlázának csökkenésével a fájdalom is visszaáll a "normál" szintre (a lépcsőzést meg kerülöm, ha tudom). Négy nap után azonban rá kellett jönnöm, hogy ez egy rózsaszín álom. Itt valami komolyabb történt, ezt a várakozás már nem gyógyítja meg.

Ez öt hete volt...
Azóta végigjártam az egészségügy kötelező lépcsőfokait (és közben nem csak lefele fájt...), RTG, MRI azután a diagnózis: beszakadt a porc (meniscus) a térdemben - műteni kell!

Az elmúlt hét szerdáján gerincérzéstelenítéssel végrehajtottak rajtam egy artroszkópos térdműtétet. Úgy tűnik, hogy gyorsan gyógyul, óvatosan már sétálgatok is. Nyugodt tornával (séta, kerékpár...) helyre kell állítanom a térd terhelhetőségét. Egy dolog azonban eldőlt: tavasszal biztosan nem indulok el a Primitívóra. Ezévben már nem tudok olyan intenzív fizikai előkészületeket tenni, amit szeretnék, márpedig a Primitivó nagyon hegyes terep, nem szabad félvállról kezelni.
Az elmúlt hetekben - a helyhez kötöttség miatt - bőven volt időm tervezgetni, elmélkedni...nem élem tragédiaként meg a történteket, valószínüleg valamiért szükségem volt erre a lassulásra.

Buen Camino az ÚTon levőknek!

2011. okt. 8.

Valamiért vagyunk a világon...

Néhány hete érdekes (?) felvetéssel szembesültem. A vasárnapi ebédfőzés közben a rádió az evangélikus egyház liturgiáját közvetítette. Egy ideje már nem kapcsolom el a programot...néha teljes figyelmet vált ki belőlem a hallott szöveg....
Ezen a napon azonban szinte borzongató élményben volt részem. A misét pontifikáló (remélem jól aposztrofálom az evangélikus történést), valami egészen újszerű dologgal példálózott: egy zenekar, akik a szövegükben olyan élethelyzetről énekelnek, ami példaként hozható fel az egyház életében:

"Egy példabeszédben egy arc a tömegből a többiek előtt halad.
Szentjánosbogárként fényt visz a hátán, így mutatva utat.
Én biztatnám azt, aki kilép a sorból, és bátran előttem megy,
mert tudom, hogy jöhetsz még te is a fénnyel, vagy lehetek én is az az egy.."

Kik Ők? Mi ez a zene?
A zenekar a Vad Fruttik, és a zene a "Lehetek én is". És egy egyház...egy alternatív zenével és szöveggel...

Olvasd el a dalszöveget (verset), és hallgasd meg őket...

Lehetek én is 

Fásultan vár, végtelen sorban áll - én vagyok.
Hajnalban indul, s a munkára gondol - én vagyok.
Egy kórházi ágyból a plafonra bámul,
vagy vigaszt remélve a pohár után nyúl,
vakon keresgél, ahogy te is kerestél - én vagyok..

Plakátokon masíroznak az igazi hősök,
vagy elképzelt lovakon vágtatnak az ismerősök?
Nekem Te vagy a hősöm, kire fel kell, hogy nézzek,
milliókkal együtt lélegzel, tudom, érzed :
Lehetnél Te is, lehetek én is az az egy, az az egy.

Ref:
Lehetek én is, lehetek én is az egyetlen,
kinek szíve eddig még soha nem tapasztalt mértékben,
korlátok nélkül növekszik egyre,
a sztratoszférán át tör a végtelenbe..
Lehetek én is, lehetek én is az az egy, az az egy..

Egy példabeszédben egy arc a tömegből a többiek előtt halad.
Szentjánosbogárként fényt visz a hátán, így mutatva utat.
Én biztatnám azt, aki kilép a sorból, és bátran előttem megy,
mert tudom, hogy jöhetsz még te is a fénnyel, vagy lehetek én is az az egy..

Ref:
Lehetek én is, lehetek én is az egyetlen,
kinek szíve eddig még soha nem tapasztalt mértékben,
korlátok nélkül növekszik egyre,
a sztratoszférán át tör a végtelenbe..
Lehetek én is, lehetek én is az az egy, az az egy..

Lehetek én is, lehetek én is az egyetlen,
kinek szíve eddig még soha nem tapasztalt mértékben
folyton csak érez, s a tiéddel dobban,
s kivérzik lassan itt, ebben a dalban..
Lehetek én is, lehetek én is az az egy, az az egy.. 



Buen Camino az ÚTon levőknek!