EL CAMINO spanyol kifejezés - jelentése: AZ ÚT

Mindenki úton van: megszületünk, meghalunk és közben úton vagyunk. Úton van a 80 éves parasztbácsi, aki sohasem hagyta el a faluja határát, és úton van a világutazó, aki reggelente azon töpreng, hogy éppen melyik városban ébredt. Ezekről az utakról nem készíthetők még GPS segítségével sem térképek, ezek az utak belőlünk indulnak és hozzánk érkeznek. És az úton alakulunk, változunk, sírunk és nevetünk, szeretünk és gyűlölünk, erősödünk és gyengülünk, sebeket adunk és kapunk, haragszunk és megbocsájtunk...

Vagyunk néhányan (már ami a világ népességéhez viszonyított arányt jelzi), akik úgy érezzük: be kell járni egy másik utat is, ami fizikailag is jól behatárolható - ez az út az

EL CAMINO


2011. jún. 3.

Az út

Nem tűnik túl bonyolultnak a címválaszás, pedig csak az eredetihez ragaszkodtam. Tegnap megnéztem Emilio Estevez és Martin Sheen filmjét, melyet az elmúlt évben mutattak be The Way címmel.


Milyen lett ez a film? Hű képet ad a zarándoklatról, vagy csak egy mesébe ágyazott utifilm lett belőle? Túl azon, hogy személyes élményeim okán másra figyeltem, mint egy átlagnéző (de még egy Caminora készülőtől is eltért a várakozásom), el kell ismernem, hogy a film kerettörténete és megvalósítása jól tükrözi mindazt, amiért figyelmünk a Caminora terelődik, tervezzük az utat vagy végig is megyünk rajta.




A történet annyira valósághű, hogy a néző kétkedés nélkül be tudja fogadni, és azonosulni tud a képernyőn pergő mozzanatokkal. Egy férfi elveszíti a fiát - aki történetesen a Francia utat akarja végigjárni, de baleset éri a Pireneusokban -, és elutazik Saint-Jean-Pied-de-Port-ba azonosításra.

 A fiú a Pireneusokban

Útközben átgondolja kapcsolatát fiával, melynek erősségére jól utal a tény: fogalma sincs, hogy mit jelent az El Camino, melyre fia elindult...

Váratlan döntést hoz, melyről a helyi rendőrfőnök sem tudja lebeszélni: végigmegy az ÚT-on...és nem egyedül. Fia hamvait egy vaskazettába zárva elindul, és azokon a helyeken, ahol látomásaiban megjelenik a fiú egy marék hamvat szór szét.

A kazettával

Útközben néhányan csatlakoznak hozzá, és szép lassan tanúi lehetünk az ember esendőségének és megújulni akarásának. (Igen, csakúgy, mint a valódi úton...).





A Francia út ismert tájait is látványosan tárja elénk a film operatőre.



Milyen lett tehát a film? Bár mindenki más-más belső élmények után láthatja az alkotást, tehát valószínüleg sokan vitatkozhatnak a megállapításommal, de kijelenthetem, hogy egy valódi utat mutat meg a film!
Néha hosszú percek múltak el úgy, hogy azt éreztem, egy vagyok a társaságban...ott vagyok...része vagyok! Hiteles történet, hiteles emberábrázolás és hihető jellemek.

Nyugodt szívvel merem ajánlani mindazoknak, akik így vagy úgy kötődnek a Caminohoz, de mint filmélmény sem utolsó: az IMDb rangsorán jelenleg 689 szavazat mellett 7,2 ponton áll a lehetséges 10-ből. (http://www.imdb.com/title/tt1441912/)
Sajnos a hazai mozik még nem játszák, de remélem erre sem kell sokat várni.

Buen Camino az ÚTon levőknek!