EL CAMINO spanyol kifejezés - jelentése: AZ ÚT

Mindenki úton van: megszületünk, meghalunk és közben úton vagyunk. Úton van a 80 éves parasztbácsi, aki sohasem hagyta el a faluja határát, és úton van a világutazó, aki reggelente azon töpreng, hogy éppen melyik városban ébredt. Ezekről az utakról nem készíthetők még GPS segítségével sem térképek, ezek az utak belőlünk indulnak és hozzánk érkeznek. És az úton alakulunk, változunk, sírunk és nevetünk, szeretünk és gyűlölünk, erősödünk és gyengülünk, sebeket adunk és kapunk, haragszunk és megbocsájtunk...

Vagyunk néhányan (már ami a világ népességéhez viszonyított arányt jelzi), akik úgy érezzük: be kell járni egy másik utat is, ami fizikailag is jól behatárolható - ez az út az

EL CAMINO


2010. ápr. 30.

Carrion De Los Condes

Ma idaig jutottam, most egy Barban ulok, megettem a kolbaszos szendvicsemet, es eppen egy korso SanMiguel tarsasagaban irok. Ma az apacaknal alszom ( keretik a fiatal kollegaktol nem felreerteni), ok tartjak fenn a foteren levo templom melletti alberguet. A menetrend szerint lesz esti mise, valamint utanna kozos vacsora. Ez multkor is nagyon tetszett, holnap beszamolok rola. Maga a szallas azert nem annyira puritan, mint a multkori volt.

A mai utrol azt hiszem nehany sorban be tudok szamolni. Latszolag konnyu, mivel sik videken vezet, de valojaban alig birtam ideerni. A talpaim, a bokaim es a terdeim teljesen keszen vannak. Ugyanis nagyon okos emberek kitalaltak, hogy a Meseta agyagjaba folyami kavicsot hengerelnek, igy alakitjak ki a zarandokutat. Utoljara Kehidakustyanban volt reszem szauna utan a hideg vizben ilyen talpmasszazsban. Csakhogy itt vagy husz kilometert kellett igy mennem (Fromistatol ilyen volt). Minden kovet kulon lehet erezni. A tajban fa nem nagyon talalhato :-) , ha megis, akkor bujt el eppen a nap... Szoval jo, hogy megerkeztem. Egyebkent az utikonyvek is kulon megemlekeznek errol a balul sikerult utkialakitasrol.

Par szot szolnek a nehany nappal ezelott felmerult "kik zarandokolnak?" kerdeshez. Megvallom oszinten - bar nem kotnem semmifele elozetes dologhoz - de valahogy jo lenne kettevalasztani az elmelyult gyaloglast (ne nevezzuk zarandoklatnak, lehet, hogy van aki maskent eli ezt meg), es a tomeges, buli-, kampany- es turistaszeru latogatast.

Nincs bajom senkivel, de az uton mar en is szamtalanszor szembesultem ezek arnyoldalaival.

Peldaul: fiatal helyiek egy tornacipoben, nagy hangzavarral, nehanyan kis kerekparos hatizsakkal "ezerrel" elhuznak mellettem az uton - majd meg haromszor. Ugyanis a koztes telepuleseken sorozes...

Francia csoport - jol lathato kituzovel, habos ruhaban "zarandokol". A faluban a busz nagy dudaszoval keresi a megfaradt vandorokat.

A fiatal ertelmiseginek tuno uriember piciny kis zsakjaval setal, majd a kovetkezo telepulesen bemegy a szallodaba, kivalasztja a holnapi ruhat, mellyel ismet setal nehany kilometert.

...

Szoval lehetne meg peldakat irni, nem duhit mar fel, eloszor nagyon meglepett, ma mar sok mindent maskent kezelek. Kivul akarok (es eddig tudok is) maradni abbol, hogy ezeket magam szamara megoldando, vagy csak feldolgozando kerdeskent kezeljem. De ugy erzem, hogy hosszutavon jobb lenne, ha nem keveredne a ket dolog: turizmus es evszazados hagyomanyon alapulo zarandoklat vagy elmelyules.

Most pedig jon a hetvege: hurra lehet lazitani! 20-30 km? Na majd meglatjuk a lazitas fokat. Mindenesetre ma reggel meg a hold segitett eligazodni (itt 7 utan pirkad).

2010. ápr. 29.

Boadilla del Camino - es egy kis gyakorlati tanacsadas

Ma eddig jutottam. Gyonyoru magasfennsiki tajon kellett atkelni, tobbszor kellett fel illetve lemenni, ami 100-150 m-es szintkulonbsegek athidalasat jelentette. Ma ereztem eloszor az uton levok szabadsagat. Ha felersz egy csucsra, magad mogott es magad elott egyarant ugyanazt latod: smaragdzold gabonatablakban halvanysarga "tollal" irva ami mogotted es ami elotted van. Es te csak gyalogolsz, a fejed es a lelked patyolattiszta. Ezt csak az erezheti igazan, aki ateli.

Attila! Nyugodtan erlelgesd csak magadban a gondolatot...aki akar, eljut ide, es olyan elmennyel lesz gazdagabb, amit sehogy maskent nem tudna megkapni.

Kati!
A taplalkozasrol, folyadekbevitelrol, egyaltalan a napi ritmusrol...
Ez szerencsere egyszerubb (legalabbis szamomra), mint ahogy elgondoltam. Ugye az embernek otthon vannak megszokott (es a biologiai ritmusat befolyasolo) tevekenysegei. En ettol tartottam leginkabb, hogy jol felboritok mindent, es mit szol ehhez a szervezetem. Semmi problemam nem volt az atallassal! Reggel a legszuksegesebb dolgok tortennek a zarandokszallason, hatkor kezdodik a mocorgas, altalaban fel hetkor mar a lampak is fel vannak kapcsolva. Megtanultam kivarni a soromat a legkisebb  elott, es a leheto leggyorsabban elindulok. Eredetileg kaves csokit szantam reggelre, de egy adag elolvadt, a tobbit pedig tul gyorsan megettem :-) Igy "C" vitaminos Halls cukorral kezdem a reggelt, majd az elso (masodik) Barban megiszom a tejeskavemat. Eleinte vettem tizoraira (ebedre) kolbaszt, vagy szalamit, de a miota meleg van, inkabb szendvicset veszek napkozben. Ez egy fel bagett, szalamival vagy sonkaval, esetleg sajttal. Ma fogyott el az otthonrol hozott fekete csoki (nyami), ez sokszor tett jo szolgalatot. Fogok utanpotlast venni. Ha nem volt meg kedvem megallni enni, egy-ket kocka belole ujabb 4 km-t finanszirozott. Delutan az albergueben furdes, mosas, es irany a telepules. Fenykepezogeppel folyik a felderites. Ekkor dol el, hogy hogyan tovabb. Ha van jo kaja estere, es lehet melegiteni v. fozni a szallason, akkor neha megprobalkozom azzal, ha  nincs, akkor zarandokmenu, vagy esti hidegkaja. En azert inkabb a napi egy (vacsora) boseges etkezest preferalom. Ettol masnap delelott megfeleloen eros vagyok.

A folyadek.
A folyadek a legfontosabb. En a masodik nap szembesultem az elrontott tervezessel. Elfogyott a vizem, mielott Zubiriba ertem. Senkinek nem kivanom, amit akkor ateltem. Megtanultam, hogyan kell ezt kezelni. Ket vizespalackom van. Az egyik sokaig megtartja a viz huvosseget (koszi Zoltaneknak - nagyon hasznos!), a masik egy hagyomanyos kerekparos palack. A hagyomanyos van az ovemen, vagy reggel huvosben az anorak zsebeben, a masik a hatizsakomra akasztva. Reggel csak  az elso van tele, mivel huvos van, es a hatsonak jelentos sulya tud lenni toltve.(Osszesen a ketto kb.:1,7 liter). Ezutan minden telepulesen frissitem a keszletet, es a soron kovetkezo etapnak megfeleloen toltok. Melegben, vagy a Mesetan mindket palack tele van. Huvosben, vagy nagyon rovid szakaszokban mindketto felig! A fogyasztasakor pedig egy aranyszabalyt megtartok: amig nem latom a kovetkezo telepules tornyat elerheto kozelsegben, nem iszom meg az osszes vizet.

2010. ápr. 28.

Hontanas - es ami kimaradt az elmult napokban

Abszolut elerzekenyedtem az elmult napok bejegyzeseit olvasva. Olyan hatteret es segitseget jelentetek nekem, amit elkepzelni sem tudtam volna. Koszonom Mindenkinek...

Most nehany soban irnek az elmult napokrol.
Beloradobol Atapuercaig mentem, amiert ez viszonylag konnyen ment, az az atkeles a hegyen. Emlitettem elozoleg, hogy kicsit tartottam ismet a hegymaszastol, de sokkal inkabb inspiralo, mint faraszto erzes volt. Egy hatalmas fenyoerdo boritotta a hegyet, fantasztikus tavaszi viragmezovel, viragzo erikabokrokkal es utanozhatatlanul finom fenyoillattal. Egyszeruen dagadtam az erotol - csak fenn alltam meg eloszor. A hus fak alatt megebedeltem - bagett, pamplonai kolbasz es mandarin - es konnyeden indultam tovabb. Menetkozben osszefutottam valamelyik helyi TV-stabbal, igy talan meg az orokkevalo mediaba is bekerulok. Az erdekelte oket, hogy milyennek talalom az utat - valoszinuleg a fasitasra es a felujitasokra gondolhattak. Ketsegkivul latszik a gondozas. Sain Juan De Ortegaba erve lattam, hogy sokan varjak a szallas nyitasat, koztuk regi ismerosok is. Szoba elegyedtunk, majd jeleztem, hogy en tovabbmegyek. Marko a venezuelai hamiskasan csettintett, a nemetek megveregettek a vallamat, mondvan, hogy en fiatal vagyok majd tovabbindultam. A kovetkezo falu szallasa nagyon picinek tunt, igy jutottam Atapuercaba. Ott felmentem a templomdombra, leheveredtem a templom arnyekaba, es nagyon jol esett kipihenni a faradalmakat.

Tegnap ugy keszultem, hogy semmikeppen nem akarok Burgosban megszallni - nem kivanom a nagyvaros nyuzsgeset. Viszont, ha ujramennek, sokkal kozelebbrol indulnek Burgosba. Lelekolo, amig eleri a zarandok a varost. Eloszor a repuloteret kell nagy kanyarral korbekerolni, majd ezutan jon a tabla: Burgos 10 km. Azt hittem, valami el van rontva. De a tav legyaloglasa utan kiderult, annyi az annyi. Ezt a tavot elovarosi uzem-, logisztikai- es autoertekesito kozpontok uraljak...brrr
Maga a varos szep, bar ugyanazzal a zarandokvarosnezessel viszonyultam hozza, mint Pamplonahoz. En most nem a varos nevezetessegeiert vagyok itt, hanem itt vezet at az utam. Persze mindent lefotoztam es megneztem, amit lehetett, de ennyi es nem tobb - nem fizettem be magam a szekesegyhazba...Ugyanakkor idot szantam arra, hogy egy masik templomban kicsit elmelyuljek, szamomra igy lett egesz a burgosi varosnezes.
Delutan valahogy elneztem az elso szallast Burgos utan, igy kenytelen voltam tovabb menni. Na ez mar nem nagyon kellett. Meleg volt, es faradt is voltam. kis pihenes utan felszivtam magam, es meg sem alltam Tardajosig. Ez igy volt jo, mivel az eddigi legnyugodtabb es legpihentetobb ejszakamat toltottem. Kevesen voltunk egy szobaban, mindenki figyelt a masikra, es abszolut csendben aludt. Este 8-tol reggel negyed hetig aludtam.

Ma atkeltem a Magas Mesetan. Hatalmas elmeny, amikor egy nagy alfoldi teruleten haladsz, de tudud, hogy kozel 1000 m magasan jarsz. Elnezel oldalra, es szemmagassagban a tavolban havas hegyormokat latsz. Talalkoztam Freddel a cseh nyugdijas villamosmernokkel, egy darabig egyutt haladtunk. O Pragaban el, nemet szarmazasu. Jot nevettunk azon, hogy tulajdonkeppen volt itt mar EU, csak Monarchianak hivtak.
Ezt az utat ma szandekosan rovidebbre terveztem, igy ma Hontanasban szallok meg. Szep kis telepules, lesz mit fotozni. Minden delutan korbejarom az adott telepulest, ismerkedem, fotozom...nagyon jo.

2010. ápr. 25.

Belorado

Eloszor a tegnap este tortentekrol meselnek. A granoni templom oldalaban van a bejarata a tegnapi szallasomnak. Ez meghatarozta a hely hangulatat, jelleget. Ez egyertelmuen a regi zarandokszallasokra emlekeztet, abszolut kedves - de vegtelenul egyszeru - megoldasokkal (a foldon aludtunk matracokon). Ugyanakkor misere invitalt bennunket a hospitelaro, amit nagyon sokan el is fogadtunk. A mise spanyolul folyt (megis tudhato volt, hol tartunk), majd a pap atvaltott olasz es angol nyelvre - lelki erot nyujtva a tovabbi utra a zarandokoknak. Ezutan felajanlotta az aldozas lehetoseget...felemelo erzes volt!
A mise utan kozos vacsora volt, amit a szallas fenntartoi keszitettek. Egy paprikaskrumplihoz hasonlo foetel, mediterran salata, sutemeny es gyumolcssalata zarta a sort. Az ebed elejen felolvastak, hogy mely nemzet fiai ulnek az asztaloknal - minden nemzet hatalmas tapsot kapott. Egyeduli magyar voltam ott...Nagyon jo volt ott lenni...
Mindenki beszelgetett mindenkivel - nincsenek hatarok. Alapvetoen passziv angolom nem akadaly: kezzel-labbal, angollal, nemettel es egyeb nemzetkozivel keverve megertjuk egymast. Francia, osztrak, svajci es nemet ult kozvetlen kozelemben - beszelgettunk.

Ma reggelivel bucsuztattak a zarandokokat, en inkabb utnak indultam, mivel azt tapasztaltam, hogy reggel jobban tudok menni. Egy kis faluban levo Bar teraszan talalkoztam a tegnap esti legegzotikusab resztvevovel: egy venezuelai ferfivel. Azonnal kettetorte hatalmas bagettbe agyazott spanyol kolbaszos szendvicset, es felem nyujtotta. Szabadkozasomra azzal valaszolt, hogy nem volt kisebb, kenytelen volt megvenni. Elfogadtam, vettem melle egy cafe con leccet (tejeskave szeru), es elvezve a napsutest kenyelmesen megreggeliztunk. Kicsit beszelgettunk altalanos dolgokrol, aztan egyutt indultunk utnak. Elmondta, hogy negyedszer van uton, megtudtam, hogy a legieronel dolgozott, de sokszor emlegette fejrazva a hazajaban tapasztalhato politikai helyzetet. Felvillanyozodott, amikor meseltem Neki baratomrol, aki Venezualaban elt, majd felnott fejjel hazatert Magyarorszagra. Meselt a magas hegyekrol, es a fontolva haladasrol. Aztan en megalltam pihenni, mert ismet elkezdett fajni a hatam. Talalkozunk - bucsuztunk. Es az alberguebe, ahol megszalltam, a szomszed agy az ove.
Jo ismeroskent udvozoltuk egymast, csakugy, mint a tegnap esti vacsora nehany resztvevojevel, akik szinten itt szallnak meg.

Most - eloszor az ut alatt - befizettem magam a mosogepre. Az elmult napok valtozekony idojarasa, es a mosasi/teregetesei lehetosegek szukos volta miatt 0-ra futottam. Most a vesztartaleknak hasznalt hosszuujju polo/pizsama van rajtam - minden egyebet mos a gep. Kint jo meleg van, remelem gyorsan meg is szarad.
Holnap kemeny nap lesz - delutan nemi pihenes (most, hogy visszaneztem a kicsit humoros"nemi pihenes" adva  van), aztan zarandokmenut tervezek, es idoben agyba. Azert a foldon matracon eleg kemeny dolog.

Es mellesleg Castilia es Leon tartomanyba ertem :-)

2010. ápr. 24.

Granon, es egy kis albergue elmelkedes

Talan 28 km volt a mai nap. Ugy tunik, szep lassan belejovok a napi penzum teljesitesebe. Ezzel az atlaggal eleg jo eselyem van arra, hogy a nehez (?) szakaszokon kisebb mennyiseg is eleg legyen. Mert azert meg all egy-ket 1400 feletti csucs elottem. Ahogy mara igertek, jo idore keszultem. Reggel termeszetesen huvos van, de 9 utan mar egesz kellemes. Ma nem akart javulni, sot 10 korul orult nagy kod(!) szallt le. Na - mondom - az itteni meteorologia nincs a helyzet magaslatan. Aztan hirtelen kisutott a nap, es szikrazoan meleg lett. Visszaneztem, es rajottem a "kod" okara: idokozben lekuzdottem egy 740 m-es csucsot, es azt takartak be a felhok. Egyebkent az elmult napokban tobbszor volt olyan latvanyban reszem, amikor kozvetlen elottem napoztak, vagy ontoztek, a hatterben pedig hatalmas havas csucsok kereteztek a kepet.

A leirasok a kovetkezo megallokent Santo Domingo de la Calzada-t szoktak emlegetni. Amikor beerkeztem a varoskaba unnepi sokadalom fogadott: valoszinuleg elsoaldozas vagy valami hasonlo unnepseg volt, mert csaladok unneploben, gyerekek diszben jottek a templombol.

Sok zarandok vart a zarandokszallo elott, ezert ugy dontottem, hogy tovabbindulok - 7 km-re van Granon. Kis hely, talan kevesebben is lesznek. Ennek kapcsan szeretnem kicsit osszefoglalni a szallasokrol (albergue) nyert tapasztalataimat.

Meg otthon eldontottem (mert neha tapasztalat nelkul is dontok :-) ), hogy lehetoleg egyhazi, vagy onkormanyzati szallast veszek igenybe. Tobb, mint egy het utan azt kell, hogy mondjam, tartom az elhatarozasomat, de...

Ketszer voltam maganszallason: Cizur Menorban es talan Estellaban. Az elso helyen kifejezetten zavart, hogy TV is van, amit a spanyolok keso estig nagy hangon bomboltettek. Altalaban dragabbak, minden szolgaltatas az "uzlet" jegyeben (pl. ketagyas zarandokszallas felarral  - nekem vicces). Ha maganszallasra akarok legkozelebb menni, akkor az normal panzio lesz, ahol akar puceran is kijohetek a furdoszobabol, es sajat szobam lesz szimpla aggyal... Persze ez nem jelenti azt, hogy neha ne ez lenne az egyeduli megoldas adott idoben, de nem a jellege miatt.

Tobbszor voltam onkormanyzati szallason. A legjobb tapasztalatom Zubiriban volt: tisztasag, nyugalom es az egyutteles szabalyait maximalisan akceptalo zarandoktarsak. Ez nem azt jelenti, hogy a tobbi kozossegi szallason nagy bajok vannak, hanem azt, hogy minnel nagyobb a hely, minnel tobb az ember, annal nagyon az adminisztralas es a hangzavar. De elviselheto, ennyit ezen az uton tudni kell.

Ma szallok meg masodszor egyhazi szallason. Eloszor Roncesvallesben, ahol a Pireneusokon torteno atjutas euforiajat nem rombolta, hanem emelte a szallas jol megtervezett szolgaltatasa, nyugodt csendes zeneje.
A mai szallasrol mar tobbszor olvastam, es lattam fotokat is. Amikor beleptem a kozossegi szobaba azonnal felismertem... jo erzes keritett hatalmaba. Ez a szallas a templom egyik szarnyaban van berendezve. Az ara adomany, a hospitalero a halk kellemes zeneju kozossegi szobaban elmondta, hogy hetkor lesz a szentmise, nyolckor vacsorara varja a zarandokokat, es reggel hetkor egy reggeli utan enged utunkra bennunket. A "haloterem" egy nagy szoba, ahol matracokat kapunk az alvashoz. Ez lesz az elso ejszakam, amiota itt vagyok, hogy nem az emeletes agy valamelyik traktusan alszom.

Az intim szferarol...
Az gondolom mindenkinek egyertelmu, hogy ezeken a kozossegi szallasokon, szinte egyetlen perc sincs, ami csak a tied. Ha tudomasul veszed ezt, nincs gondod. Sorban allsz a toalet elott, fogmosaskor es furdeskor. Masok nyoszorgeset es horkolasat hallgatod ejjel. Ma ejszaka tobben (es tobb nyelven ) beszeltek almukban.

Az elso napok utan egyszeruen tulleptem a dolgokon. Azon veszem magam eszre, hogy a kirivo idetlensegeket is ki tudom zarni...

2010. ápr. 23.

Najera

Mara ismet kozel 30 km-t sikerult megtennem. Meg sotetben indultam Logronobol, es fel nyolc korul joleso erzessel gondoltam kollegaimra, akik reggelente megbeszelik az elozo nap tortenteket - ahogy Tibi nagyon szemleletesen megirta.

Ma csapongtak a gondolataim, ebben voltak olyan dolgok is, amit Kati emlitett a megjegyzeseben (ugy latszik ez a kor kendozetlenebbul hozza elo az effele dolgokat), de voltak nagyon komoly tervek is. Valahogy eszrevetlenul hagytam mulni az idot, igy meglehetosen gyorsan elmult a tav harmada.

Reggel meg huvos, kicsit esos ido volt. Delelottre valtozekonnya valt - meg nem mertem levenni a kabatot, aztan hirtelen meleg lett. Ez azert kellemetlen, mert az ember garantaltan megizzad a terhelestol. Ha leveszed a kabatot, nagyon gyorsan fazni kezdessz. Ezzel kell jol jatszani. Na ezzel elment a masodik harmad.

A harmadik harmad kinkeserves volt: meleg, hegy, ko, emelkedo es lejto. Raadasul elvesztettem a km erzekemet, es fogalmam sem volt, hogy mennyi van meg vissza. Ugyan hoztam eszkozoket a meghatarozashoz, de nem hasznalom. Bar ne is hoztam volna - konnyebb lenne a zsak. A labam nagyon fajt a vegere, es a hatam is megelegelte a terhelest.

Ilyenkor mindig jonni kell valami jonak is - gondoltam, es szokasomtol elteroen raneztem az SMS-re. A Caminon minden akkor tortenik, amikor tortennie kell.

Nehez het all mogottem, de a szokasos munkarendtol elteroen itt a hetvegen is teljes nagyuzem van. Raadasul az elojelzesek szerint jo ido varhato - tehat minden adva van a konnyu kirandulasra :-)
Tehat reggelente legkesobb 7 oratol ismet rovom az utat, hogy kozelebb keruljek celomhoz.

Tegnap este nemet utitarsaimmal voltunk vacsorazni. Finom es megfelelo mennyisegu volt a zarandokmenunek kinalt valasztek, jol esett a konnyu vorosbor is hozza. Annyira, hogy meg valami helyi zold szinu likorsajatossagot is megkostoltunk - az idokozben megerkezett olasz zarandokok egeszsegere.

Aztan egyszer csak arra terelodott a szo, hogy ki miert jott az utra...Miutan ki-ki nehany szoban elmondta a szemelyes okat, hosszu csend allt be az asztalnal.

Valamennyi tekintetben konny csillogott.

2010. ápr. 22.

Logrono

Szoval atertem La Rioja tartomanyba. Ez azt jelenti, hogy atszeltem Navarra tartomanyt. Azonkivul, hogy ma kozel 30 km-t mentem, egeszen jol erzem magam. Negyed 8 korul keltem utra, es fel harom korul mar Logronoban voltam. Igaz az eso kozben folyton esegetett, igy mast nem lehetett csinalni, csak menni. A fenykepezogep elo sem kerult a zsakbol, csak itt a varosban. Pedig sok szep latnivalo volt, de nem lett volna ertelme a probalkozasnak.

Mara egy kis osszegzest szantam a Navarraban megismert Spanyolorszagrol.

Tehat az elso resze az utnak egyertelmuen magas hegyek kozott folyt. Megis jol lathato a spanyol paraszt kezenyoma. A hegyi legelok tulajdonkeppen bekeritett teruletek, ahol az allatok (kecskek, lovak, tehenek) nagy bekessegben vegzik a dolgukat. Otletes itatomegoldasok es regi mesterek kezenyomat orzo keritesek jellemzoek. Alapvetoen szepen rendbentartott taj. Meg megjegyeznem, hogy a hegyekben a kipusztult fakat potoljak. Muanyag csovekkel vedik mindaddig, amig meg nem erosodnek.

A lankasabb (5-700m!) koruli reszeken megjelenik a foldmuveles (na ide utnem az osszes EU-ra hivatkozo politikus orrat, hogy csak a nagyuzemi gazdalkodas az elfogadott), ami azt jelenti, hogy minden zsebkendonyi teruletet megmuvelnek, karban tartanak. A helyenkenti teraszos megoldasoknal is meg a teraszreszt is kihasznaljak: nagyon sok helyen olajfat ultetnek ide is. Gyonyoru szinpompas ultetvenyek kozott vezetett az ut ezen szakasza: gabonatablak, olajfa, szolo, vetemeny...

A falvak tisztak es teljesen ellatottak. Feltuno volt, hogy a legkisebb falvakban is sorozatos beruhazasokkal talalkoztam: ut, jarda, kozmu es epuletek. Nyoma nem latszik a sokat hivatkozott valsagnak.

Az emberek kedvesek es nyiltak: Estellaban a magyarsagom teljesen feldobott nehany embert - persze Puskas neve is elokerult. Napkozben a tiszta, korszeru falusi jatszotereken nagypapak es nagymamak jatszanak a gyerekekkel.

Valahogy mukodik minden, a navarrai vorosbor pedig finom. Bar az etteremben, ahol a zarandokmenumet elfogyasztottam igencsak meglepetest okozott a 100 euros (nem volt aprobb). Korbe vitte a pincer, hogy tobben is meggyozodjenek arrol, hogy valodi...Tehat nem sokszor hasznaljak e cimletet.

Most pedig itt vagyok az ujabb tartomanyban - igazi bortermo videk. Gunterrel az alkalmi nemet utitarssal ma este meg is kostoljuk a zarandokmnu reszekent.

2010. ápr. 21.

Los Arcos

A labamon a vizholyag eg, a hatam faj, de megyek az uton. Ez a nap volt az elso, amikor szabad folyast engedtem gondolataimnak. A Bodegas Irache (borkut) kotelezo megalloja utan, jo tempoban rottam a kilometereket - csak befele figyelve.

54 eves leszek a nyaron. Sok jo es sok rossz dolog tortent velem, csakugy, mint barki massal. Megis vannak olyan tortenesek, melyeket igy vagy ugy, le kell rendeznunk magunkban. Az emberi kapcsolatok alakulasa, a palyam (karrierem?), a jovobe vetett hitem mind-mind itt sorakoznak, hogy szamot vessek azzal: hogyan tovabb?

Ma az emberi kapcsolataimat gondoltam at. Meglepoen tisztan latom a torteneseket, okokat es okozatokat - beleertve az altalam megtett vagy eppen meg nem tett lepeseket. Azt is elismerem azonnal, hogy ez nem biztosan az egyeduli igazsag: ez az en igazsagom, en ezzel tudok egyutt elni.
Ez nem csak a maganeleti, hanem mindazon kort erinto kapcsolatokra igaz, akik fontosak (vagy fontosak voltak), es akiknek fontos vagyok vagy voltam.

A kapcsolatok lenyege, hogy kompromisszumokkal tudjuk egymast elfogadni, ertekelni vagy akar szeretni.

Nyugodt vagyok. Stabil erzelmi es kapcsolati pontok vannak az eletemben. Sok embert ismerek es kedvelek, es viszont is megfelelo szamban erzem ugyanezt.

Del korul megalltam egy fa alatt, korben gabonafoldek zoldelltek, es megebedeztem. Olyan konnyu volt a lelkem, mint reg nem. Sokat fotoztam, meg-meg alltam egy erdekes latvanynal. Abbol pedig szamtalan van az uton.

Nem eroltetem a teljesitmenyt. Ugyan meg az elejen jarok, de neha mar attol felek, hogy vege lesz a varazslatnak. Mert az, hogy delutan teljesen kimerulve megerkezem a szallasra, megis furdes es mosas utan elindulok felfedezni a kisvarost, es 2-3 orat setalok - amugy levezeteskent. Este hol egy zarandokmenu, hol egy sajat keszitesu vacsora zarja a napot - mindegyiknek megvan a hangulata. "Beszelgetunk" a helyiekkel es a zarandoktarsakkal (spanyol, olasz, nemet, amerikai, francia...).

Es masnap reggel ujra elindulok. Az elso meterek meg nehezkesek, aztan minden termeszetesse valik.

Es jolesik olvasni az otthonrol jott leveleket es bejegyzeseket: Mirarol az unokamrol (akinek a neve Csodalatost jelent - igen!), a csalad tobbi tagjatol. Jol esnek a regi ismerosok biztatasai - higgyetek el, meg tudnatok csinalni. Amikor az ember itt van, valami olyan plusz ero keriti hatalmaba, amit eddig nem erzett. Neha nem tudom, hogy vagyok kepes folyamatosan haladni a napon (kb.26 fok volt ma), hegyek kozott 11-12 kg-os zsakot cipelve a hatamon. Mert annyi: a melegbe lekerulnek a ruhadarabok (be a zsakba), es a mai utolso 10 km-re 1,5  liter vizet is kellett vinni. (es majdnem keves is lett).

Az ismeretlenek sem valodi ismeretlenek, hiszen akik olvassak a bejegyzeseket, es hozzaszolnak, hasonloan gondolkodnak - akkor pedig mar nem is vagyunk annyira ismeretlenek egymasnak.

2010. ápr. 20.

Estella

A mai nap a tanulase volt. Tegnap delutan okosan kitalalva kimostam mindket puloverem, es mindent amit lehetett, aztan jott ket zapor, es elfujta a jo idot. A ruhak nem szaradtak meg, ma reggel vizesen - legalabb 1 kg tulsullyal gyomoszoltem be a hatizsakba. Ezutan mindig csak kis mennyiseget mosok. Mivel reggel eleg hideg van, a haloruhanak hasznalt husszu ujju polot neveztem ki pulovernek. 1 oraig hol megizzadtam, hol faztam, aztan vegre elkezdett sutni a nap. A zarandokok hatizsakja ilyenkor atmegy ruhaszaritofelulette. Kicsiptetozve lengenek az alsonemuk, egy-egy szeles fennsik tele van elfujt darabokkal... En is igy tettem, delutanra megszaradtak a puloverek. Delre nyari meleg lett kb. 26 fok, izgalmas volt a hegyre fel-hegyrol le mutatvany. 8 orat gyalogoltam, a talpamon kivul most mar a hatam is faj. Valamit kitalalok hatizsak ugyben, mert ott van a dolog nyitja.

Ma tobbszor megalltam a telepuleseken belul. Szamomra ez az igazi varazs: ulni egy kozepkori epuletekkel tarkitott telepulesen, figyelni az epuleteket es az embereket. Koszonni az ismeros zarandoktarsaknak, nehany szot valtani, aztan ki-ki megy a maga utjan.

Bementem egy templomba is...jol esett testnek es leleknek.

Olvasom a hozzaszolasokat: koszonom, sok erot ad. Ez nem csak udvariaskodas, akkor, amikor ugy erzed, hogy nem tudsz tovabbmenni, valami mindig segit.

Hala Istennek, nekem nagyon sok segitsegem van

2010. ápr. 19.

Puente De La Reina

A Kiralyno Hidja - III. Sancho felesege epittette a zarandokoknak a varosba vezeto hidat, errol neveztek el a varost. Eban a varosban van a mai szallashelyem. Azt hiszem, ra kell jojjek, hogy nincs konnyu szakasz. A mai latszolag rovidnek tunik, (20 km korulinek irjak a konyvek) ugyanakkor iszonyatosan kemeny tereppel talalkoztam. Alto del Perdon 790 m magas pontjara kellett elobb fel-, majd lemaszni. Mindketto nagyon meredek, folyami kovekkel (nem kavics!) boritott osveny, mely valaha talan vizmosas volt. A hegy elott egni kezdett a bal talpam (a jobbtol tartottam inkabb), azonnal megalltam, de a vizholyag mar elindult. Tapaszt neki, es igy kuzdottem le a hegyet. Most kicsit santikalos vagyok, de remelem holnapra elmulik. Egyebkent mar mindenki lassabban jar a szallason :-)
Magam is meglepodom az erom valtozasan. Nem sokat eszem (nincs tul nagy etvagyam) sok vizet iszom, es napkozben jol esik a fekete csoki. Ennek ellenere erosnek erzem magam - csak elindulni ne kellene... Ma zarandokmenut eszem ( a szallas csak 4 EUR, dozsolhetek).

Megertelek Csaba, azt hiszem, aki jart az Uton, annak bizsereg a laba a beszamoloktol...

Fantasztikus erzes volt peldaul szombaton reggel egz kicsi spanyol faluban latni a napfelkeltet, koszonni a helyieknek, inni egy cafe con leccet. Az ember ugy erzi, hogz nincs lehetetlen az eleteben.

2010. ápr. 18.

Pamplonan tul

Mara azt gondoltam, hogy eljutok Pamplonaig, ott nezelodok es megszallok. Ehhez kepest ketszer eltevedtem a hegyekben - egyszer kevesebbet kellett emiatt mennem, egyszer tobbet - tehat egal. Pamplonaba erve kb. a vegkimerulest ereztem, aztan szepen setalgatva atmentem a varoson. Mindent lattam, amit igy zarandoklat kozben latni lehet, tehat tovabbindultam. Delelott meg megaztam, delutanra olyan erovel sutott a nap, mint otthon nyar kozepen. Cizur Menorba ugy erkeztem meg, mintha nem lenne tovabb... 8,5 orat gyalogoltam - nagyon kemeny terep volt ismet - 25 km-t tettem meg. A hatizsakommal lassan osszebaratkozunk. Ossze-vissza allitgatom, mert borzasztoan faj a hatam. Delutanra megtalaltam a jo megoldast. Most a zarandokszallason vagyok, mostam, furodtem es bevasaroltam. Paprikas tojas lesz barna bagettal, es San Miguel sorrel. Jonak tunik, foleg, hogy most ehes vagyok, nem ugy mint az elmult napokban. Szerintem kopnak a kilok...

Sok minden massa kezd valni a vilagban...nagyon fontosak a szeretteimtol erkezo biztatasok es hirek. Fontosabbak mint valaha.

Puszillak Benneteket, sokat gondolok Ratok!

2010. ápr. 17.

A masodik nap utan

Ma reggel nem sokkal hat ora elott a roncesvallesi zarandokszallason halk Gregorianra ebredtunk. A tegnapi nap utan egyebkent is a fellegekben jartam, nagyon jo erzesekkel indultam a mai utra - 7 orakor. Az elso szakasz meg konnyu volt, bar ereztem az eros kezdes nyomait. Amikor azonban az ut ismet a hegyek koze vitt, mar ereztem, hogy ez a nap sem lesz tul konnyu. Janossal, akivel egyutt utaztunk, a tegnapi napot "latotavolsagban" toltottuk, matol mindenki a sajat ritmusa szerint halad. O megcelozta Larrasoanat, en ugy dontottem, addig megyek, mig nem erzem, hogy eleg. Zubiriben "nagyon" eleg lett :-)
Azt hittem tegnap, hogy nehezebb nem johet: Zubiribe leereszkedni a harant allo laposkovekkel boritott vizmosasszeru uton bokat, terdet es talpat igenybevevo mutatvany, mikozben a zsakod a hatadon keresztul "uzen".

Sokat gyakoroltam az utra. Celom volt, hogy a felkeszulesemen ne muljon az eredmenye. Erre az utra sokat kell fizikailag edzeni a testet, ez jo alap arra, hogy vegrehajtsa azt amit a fejed es a szived uzen. De csak fizikai felkeszules az atlagembernek szerintem keves.

Igen, velem is tortentek olyan dolgok, amelyeket nem tudok megmagyarazni, de atsegitettek a holtpontokon.

Nagyon jo erzes most itt ulni Zubiriben a zarandokszallason, es uzenni az otthoniaknak. Ma 21,5 km-t tettem meg, 7,5 orat voltam uton, faj minden porcikam, de mar ki vannak mosva a holmijaim, megfurodtem, es tudom, hogy reggel ismet elindulok.

A zarandokok figyelnek egymasra...ha leulsz az ut szelen, hogy pihenj, megkerdezik, hogy nincs-e baj. Ma az egyik emelkedo utan, kicsit nehezebben vettem a levegot - harom spanyol fiatalember kinalt uditovel, sonkaval, hogy erot adjanak. Ez egy ilyen vilag...

Jo lenne, ha a masik is egyre inkabb ilyenne valna!

Buen Camino!

2010. ápr. 16.

Megszulettem!

Egyes leirasok az emberi elet szakaszaikent aposztrofaljak az El Caminot. Ebben a felosztasban egy fejezet van, ami egy napig tart: ez az elso nap. Ez a szuletes. Ezen az uton az ember mindazt a kint ateli, amit az csecsemo a megszuletessel...Tanusithatom...igy tortent. Es a szememben is csillogott konny - csakugy, mint az ujszulottnek...

Megsem cserelnek ma senkivel sem a vilagon!

Majd megprobalok kepet is feltenni valamikor. (ekezet egy darabig nem lesz)

2010. ápr. 14.

Elindulok...

A hátizsák kigömbölyödve áll a sarokban. Egy rekesze van már csak nyitva - az utolsó pillanatos dolgoknak. 10 kg körül járok, ebben vannak fogyó dolgok, melyek az idő múlásával átadják energiájukat vagy szolgáltatásukat (csokik, krémek, tusfürdő), és biztosan vannak olyanok is, amelyek egyszerűen ottmaradnak valamelyik zarándokszálláson - tehercsökkentés okán. Meghoztam az első áldozatokat: fényképezőtáska, egy garnitúra akku és adatkábelek biztosan nem jönnek. A fényképező bekerült a hálózsákba - elvégre ő birtokolja a + 0,7 kg-ot -, így kutyakötelessége vigyázni rá :-)
A fényképek gépretöltésén kívül más adatkapcsolatra nem készülök - eldőlt, hogy a technika háttérbe szorul.



A mai éjszakám meglepően jól telt. Átudtam, és a normál rend szerint ébredtem 4 óra után. Azóta viszont hol fázom, hol melegem van. Teljesen felpörögtem, ezerszer átnézem az ellenőrzőlistát - természetesen pillanatnyilag fogalmam sincs, hogy melyik zsákocskát melyik rekeszbe tettem. Persze a használat során ez majd rutinná válik...
Apropo zsákocska: az Auchanban vettem úti tároló zsákokat. Méretük 30x40 ill. 24x30. Zsinóros zárással készültek, nem zörgősek. Ezekre kerültek a jól tapadó, vízhatlan cimkék (köszi Arkangyal!), és feliratozva képeztem egységcsomagokat (EÜ, papucs+szandál, esőkabát...).Így került a hátizsákba, most megpróbáltam valamilyen logika szerint elhelyezni, de a tapasztalatok biztosan átírják kicsit - aztán könnyen kezelhetővé válik a szisztéma.

Az érzékeny búcsú...

Igen ez is eljött. Megvallom, kis tartás van bennem, ami eddig nem volt. Azt gondolom ez természetes. Ugyanakkor ma reggel átgondoltam az elmúlt évemet - a kapcsolataim alakulását.

Sokan, sokféle módon erősítettek elhatározásomban. Szülők és rokonok, barátok és barátnők, szomszédok és ismerősök, iskolatársak és munkatársak, a Caminosok közössége... mind-mind mellettem voltak.



Köszönöm Nektek!

2010. ápr. 13.

Álmatlanul

Egy órája forgolódom az ágyamban. Odakinn vigasztalanul esik az eső. Fejben folytatom a hátizsák leltározást, míg el nem döntöm, hogy kár az alvással próbálkozni - nagyon éber vagyok.

Már csak x-et kell aludni. Gyerekkoromban mindig így számoltam ki a várt kellemes történés idejét. Igen, már csak egyet kell aludni, és elindulok.

Az ellenőrzőlistámon sokasodnak a kipipálások. Eszközök feltöltve, ruhák öszehajtogatva, igazolványok összekészítve - várják az indulást. Ma délután rövidre vágatom a hajam - már csak ennyi maradt a személyes tervezett készülődés listáján - és én is készen állok.

Mi hiányzik még? Már csak egy dolgot kell előkészítenem, ami az út - számomra legfontosabb - motívumához szükséges. Az út második felében található az 1504 m magasan levő Cruz de Ferro - a vaskereszt.



Ez nem is egy komplett magas vaskereszt, hanem egy magas faoszlop tetején található egy vasból készített kereszt. A zarándokok itt teszik le "életük terhét". Ezt általában egy-egy kavics, vagy kő jelképezi, amit eddig hoznak, itt a kereszt alá letéve "megszabadulnak" mindattól, ami a lelküket nyomja.



Egyre többen visznek tárgyakat, fényképeket. Ezeket az oszlopra helyezik el.



Én ma délután elhelyezem a hátizsákomban ezt a súlyt...a mérlegeléskor szinte érzékelhetetlen lesz...az út végére remélem megkönnyebbülést hoz.

2010. ápr. 11.

Idő- és hátizsáktöltögetés

Szóval idő van! Nagy csodák már nem történnek, be kell fejezni a hátizsák tartalmának meghatározását.

Visszanézve az elmúlt napok bejegyzéseit, úgy látom, hogy kicsit nagyon elmentem a lelki irányba. Ma megpróbálok egalizálni...szigorúan a matériára koncentrálok.

Hosszas rágódás után úgy döntöttem, hogy nem merek nekivágni az útnak a meglevő kissúlyú hálózsákkal. Az időjárást folyamatosan figyeltem, látható, hogy nem lesz nyár - legalábbis az út első felében. A hét elején még hóvihar is volt a Pireneusokban, ennek megfelelő a hőmérséklet is: hajnaban 1-2, napközben 10-12 fok. Így vélhetőleg a zarándokszállások sem lesznek túl melegek. Márpedig, ha az ember éjszaka fázik, nem lesz túl erős napközben. Így aztán kiválasztottam egy másik hálózsákot, amit tegnap megvettem, és az éjszaka kipróbáltam.



Nagyon kellemes klímát adott, egyedül a plusz 0,7 kg súly okozhat problémát a végelszámolásnál - de ezt be kellett vállalnom. És viszem az önfelfújó kispárnámat is.

A ruhaneműk:

3 db technikai anyagból készült póló
1 db technikai anyagból készült felső
1 db polár
3 db alsó
4 pár speciális (vízhólyagellenes) túrazokni
2 db lecippzározható szárú hosszúnadrág
1 db lélegző anorák
1 db esőponcsó
1 pár kamásli
1 pár kerékpároskesztyű
a csodálatos kalapom - az immáron felvarrt jelvénnyel! 

Ilyen jelvény diszíti a kalapomat, és nagyobb méretben a hátizsákomat (köszönet érte B. Józsi kollégámnak!):



Lábbeli:
1 pár Olang Columbus túracipő - bejáratva
1 pár szupekönnyű kínai papucs  - fürdéshez
1 pár szupekönnyű kínai szandál - délutánra
( a két utóbbit feláldozom az óceán partján...)

A "piperés":
1 flakon tusfürdő 2 in 1
1 tubus mosókrém
1 tubus fogkrém
1 db fogkefe
1 kiscsomag fülcucli
1 csomag füldugó
1 tekercs wc-papír
1 db mikroszálas törölköző
borotvát nem viszek - rövidesen látható az eredmény :-)

Az egészségügyi részleg:
algopyrin
hasmenés elleni tabletta
magne b6
glucosamine
multivitamin
szarvasfaggyú
sarokrepedezettség elleni krém
vízhólyagtapasz
normál ragtapasz
tartalékszemüveg
sima fásli

A technika:
PDA+töltő
Telefon + töltő (ezen térkép is van, és egy külső GPS vevővel egészen jó!)
MP4 (ez tölthető a GPS töltővel!)
Tekerős lámpa
Fényképezőgép + 2 garnitúra töltött akku
1 pár nordic walking bot (új, nem összecsukható)
2 kulacs

Egyéb:
péztárcák (nyakba ill. övtáskába)
igazolványok
bankkártya
készpénz
repülőjegy visszaigazolás

Energia:
Pocket coffee



70+80%-os táblacsoki

 

E két energiabombának kell helyettesíteni a reggeli azonnali kávét, hogy kibírjam a "bár" kinyitásáig :-) 

2010. ápr. 9.

Konklúzió

Mi jó az életünkben?

Szeretni... és szeretve lenni.



Gondold át, hogy ki, kik szeretnek...
Gondold át, hogy kit...kiket szeretsz...

Ha sikerült, sokat tudsz a jövődről.. ha nem, kétségek közt őrlődsz.

az a páncél ami óv földre hullik...lehet

"Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek
halandók, amíg meg nem halnak."
(József Attila)



2010. ápr. 8.

Összekavarodva

Tudom, ígértem, hogy egy-két napon belül felrakom a hátizsákom végső tartalmát. Ember tervez...és a külső körülmények alapjaiban változtatják meg az elképzeléseket. Azért előbbrejutottam az elmúlt néhány napban.
Megkötöttem az Európai Egészségbiztosítási Kártya kiegészítő biztosítását. Így nem csak a sürgősségi ellátásra vagyok jogosult, hanem az esetleges át-, vagy hazaszállítás is fedezve van + valamennyi poggyász, de azt hiszem az előbbi a lényeg. A Generali-Providenciánál kötöttem gyorsan és szakszerűen (na igen, ha valakinek a nővére ott dolgozik ...).

Voltam a háziorvosnál is, egyrészt - az ebben a korban már természetes - szokásos gyógyszer, másrészt az úton szükségessé válható egyéb patikaszerek okán. Algopyrin és hasmenés elleni gyógyszer mellett a Magne B6 szerepelt az ajánlatban - ki is váltottam.
Csaba javaslatára vettem normál fáslit - azt viszem, nem a neoprén alakos szorítókat. Ezzel magam állítom be a feszítést és tartást - emellett univerzális. Elfogadtam, ezt viszem.

Vettem ruhaszárító kötelet és csipeszeket. Könnyű szandált a délutánokra.

Elmentem a fogorvosomhoz. Kedvelem, mégis kerülöm a társaságát :-) aztán, ha végez a műveletekkel, mindig elszégyellem magam. Nagyon profi! Ma is gyorsan elrendezte azt a fránya lyukat..."aztán, ha hazajöttél hívj, hogy átbeszéljük ami történt..." Hívlak Ákos!

Ma megkaptam az indulási időpontot: április 14. 11:00 +-20 perc!

Egészséges izgalom van bennem. Nagyon közel van az indulás. Olyan régóta tervezem ezt a napot, annyiszor átgondoltam "mi lesz, ha...". Itt van, elérkezett...

A hétvégén utolérem magam. Azt hiszem, minden megvan: mérni és szelektálni, ez van hátra.
Megteszem.

Valamiről még szólnom kell! Az elmúlt napokban annyi lelki segítséget és jókívánságot kaptam, amennyit elképzelni sem tudtam volna. Köszönöm ezúton is mindenkinek, fantasztikus érzés!

Velem lesztek az úton és erőt adtok!

2010. ápr. 3.

Hol is tartok?

Szerdához egy hétre - ilyen egyszerű arra a kérdésre a válasz, hogy "...mikor is indulsz? És készen állsz?"

Készen állok? Ami a fizikai képességet illeti, azt hiszem elmondhatom, hogy nincs lelkiismeretfurdalásom. Úgy indulok az útra, hogy a felkészülésem nem lehet akadály. Ha mégsem megy (bármi adódhat...), akkor annak úgy kell lenni, az nem földi léptékekkel dől el. Az elmúlt napokban szorgalmasan róttam esténként a kilométereket, gyakorlatilag érdemi fáradtság nélkül. Izomlázam egyáltalán nincs, a zsákom szándékosan túlsúlyosan vittem.

Készen állok? A technikai előkészület 90% feletti, egy-két apróság megvásárlása maradt még vissza (és a fogorvos...), illetve a meglevő adatmennyiség szortírozása - mi kerüljön a PDA-ra. A hátizsák tartalmának véglegesítésével szinte az utolsó pillanatig kivárok, szeretném, ha minden tanácsot meghallgatva a lehető legjobb döntést tudnám hozni. Holnapután jön Csaba, aki az elmúlt évben Astorgától bejárta az utat, szemrevételezi az esélyes tárgyakat, és gyakorlati tanácsokat ad. Ez nagyon fontos megbeszélés lesz a hátizsák tartalmát illetően.

Készen állok? A lelki készenállás. Tegnap este úgy döntöttem, hogy tervemet megosztom az egyik közösségi portál segítségével az ismerőseimmel. Több reakció érkezett, sok támogató jelzést kaptam. Velük való levélváltás során átgondoltam az elmúlt több, mint egy év történéseit. Mit adott eddig az El Camino? Alapvetően pozitív szemléletű voltam és vagyok. Fizikailag és életvitelileg a kényelmes ötvenesek életét éltem. Tehát finom ételek, jó borok, kevés mozgás. Nyaralások és hétvégék inkább a kényelmes "pihenés" oltárán feláldozva. Így aztán szép lassan eljött az idő, amikor a cipőfűző bekötése hm... szóval kihívást jelentett. Nem beszélve a nyári fűnyírásról. Eléggé egyformán múltak a hetek és hónapok, ez a konszolidált élet rendje.

Miután eldöntöttem, hogy menni fogok, alapjaiban változtak meg a mindennapjaim. Először is minden lehetséges forrást felkutattam, ami a Caminoról szól. Elolvastam több könyvet, az útibeszámolótól a misztikus irodalomig. Megnéztem több ezer fotót a neten, megismerkedtem az út szakrális történetével. Családi-baráti körben nyilvánosságra hoztam tervemet. Ezt több okból tettem. Egyrészt kiváncsi voltam a véleményekre (meglepően jó volt a fogadtatása), másrészt visszavonhatatlanná akartam tenni a szándékot.
Tervet készítettem a megvalósításra, elkezdtem a felszerelési tárgyak rendszerbefoglalását, értékelését. Átgondoltam táplálkozásomat, és tudatos átalakításokat hajtottam végre. Hal, zöldségfélék, gyümölcsök, teljes kiőrlésű kenyerek, savanyú tejtermékek kerültek az étkezéseimbe. Természetesen ma is megeszem ugyanazokat a táplálékokat, amelyeket régen, csak a mennyiségükön és az arányukon változtattam. Rendszeressé tettem a testmozgást, esetenként méregtelenítő kúrát végeztem. És hatalmas energiát jelentett az elmúlt évben, hogy van miért tennem mindezt! Olyannyira, hogy már szövöm a további terveket, legalább 2-3 évre elegendő elképzelésem van arról, hogy mit szeretnék még megtenni. És mindegyiknek köze van a testmozgáshoz, a kultúrához...

Tehát remélem valóban készen állok!